Dilatációs hézag szerkezete

A tágulási hézag felépítését az alábbiakban részletezzük.

Kompenzációs hézag szerkezete: A tágulási hézagok különböző szerkezeti kialakításúak, de jellemzően a következő fő részekből állnak:

Harmonikus cső: Ez a tágulási hézag központi eleme. Több réteg vékony fémlemezből vagy csőből készül, amelyeket meghatározott folyamatok (például hidroformálással, mechanikus hengerléssel stb.) hullámos formává alakítanak. A harmonika jó rugalmassággal és hajlékonysággal rendelkezik, képes elnyelni a csővezeték tágulási és összehúzódási deformációit.

Csatlakozó cső: Az összekötő cső a harmonika és a csőrendszer összekötésére szolgál, általában hegesztéssel vagy karimás csatlakozásokkal. A megbízható csatlakozás és tömítés érdekében a csatlakozó cső anyagának és specifikációinak meg kell egyeznie a csőrendszerrel.

Áramlásvezető: Néha áramlásvezetőt szerelnek be a tágulási hézag belsejébe. Feladata a közeg áramlásának irányítása, csökkentve a csőmembrán közeg általi közvetlen súrlódását, ezáltal meghosszabbítva a tágulási hézag élettartamát. Az áramlásvezető anyagát és szerkezetét a közeg tulajdonságainak (például korrozivitás, hőmérséklet stb.) alapján kell megválasztani.

Nyomórudak és határoló eszközök: A kompenzációs hézag működés közbeni túlzott tágulása és összehúzódása miatti károsodásának megelőzése érdekében általában kötőrudakat és korlátozó eszközöket szerelnek fel. A kötőrudak korlátozzák a dilatációs hézag tágulását és összehúzódását, míg a korlátozó eszközök megakadályozzák a tágulási hézag túlzott elmozdulását egy adott irányba.

Karimák és rögzítőelemek: A karimák kötik össze a tágulási csatlakozást a csőrendszerrel, míg a rögzítőelemek (például csavarok és anyák) rögzítik a karimákat, biztosítva a stabil csatlakozást.